Mikó-per: nem túl optimisták a reformátusok, de nem adják fel
Nem túl bizakodók az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) képviselői a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását illetően. A legfelsőbb bíróság pénteken tartotta annak a pernek a fellebbviteli tárgyalását, amelyet az EREK indított a restitúciós bizottság elutasító döntése ellen. Alapfokon a Brassói Táblabíróság elutasította az EREK kérését.
Veress Emőd, az EREK ügyvédje a legfelsőbb bíróság háromtagú ítélőszéke előtt kifejtette: a Brassói Táblabíróság törvénytelen határozatot hozott, mivel egyfelől nem vette figyelembe a per során tárgyalt érveket, másfelől olyan szempontok alapján döntött, amelyekről az EREK nem fejthette ki álláspontját az alapfokú per során, és ezzel a bíróság megsértette a kontradiktórius eljárás elvét.
Az EREK jogi képviselője szerint a Brassói Táblabíróság határozata két ilyen érvet is tartalmazott. Az első szerint az EREK azért nem jogosult a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatására, mert 1870-ben az iskolát „átadták az államnak”. A bíróság második érve az volt, hogy később a tanintézmény jelentősebb állami finanszírozást kapott, emiatt elveszítette egyházi jellegét.
Veress Emőd elmondta: az államnak 1870-ben átadott iskola nem a Székely Mikó Kollégium volt, hanem egy másik tanintézmény, a sepsiszentgyörgyi református egyházközség tulajdona, ellentétben a kollégiummal, amely az egyházkerületé volt. Veress Emőd egyúttal hangsúlyozta: nem mellesleg a bíróság két érve azért sem áll meg a lábán, mert ha már 1870-ban állami tulajdonba került az iskola, nem kaphatott volna később állami támogatást, illetve nem is államosíthatták volna.
Ezek az egyház érvei
A továbbiakban az EREK jogi képviselője több érvet is felhozott annak kapcsán, hogy miért tekinti törvénytelennek a restitúciós bizottság elutasító határozatát.
A 2016. április 21-én kelt dokumentum szerint a telekkönyvi nyilvántartásban a Református Székely Mikó Kollégium szerepel, következésképp az Erdélyi Református Egyházkerület nem jogosult visszaigényelni, mert nem volt az ingatlan tulajdonosa. Veress Emőd szerint a Székely Mikó Kollégiumra nem a telekkönyvezésről rendelkező 1938-ban kelt román törvény alkalmazandó, hanem az osztrák jogi keret, amely hatályos volt az iskola telekkönyvezésekor.
Nem utolsó sorban pedig figyelembe kell venni a korabeli közigazgatási és bírói gyakorlatot. Hangsúlyozta, hogy akkoriban a „jogi személy” jogi fogalmának más volt a tartalma, mint manapság. Példaként említette, hogy a „református kántori lak” külön bejegyezésként szerepelt a telekkönyvben, holott az épület tulajdonosa nyilvánvalóan nem a kántor volt, hanem az egyház. Nem utolsó sorban azzal érvelt, hogy hasonló módon telekkönyvezett épületeket szolgáltattak már vissza a restitúciós törvény alapján.
A bíróság részéről egyetlen kérdés fogalmazódott meg az elmondottakkal kapcsolatban. A háromfős tanács egyik tagja az iránt érdeklődött az ügyvédtől, hogy tudomása szerint megpróbálta-e „kijavíttatni” a telekkönyvi bejegyzést a református egyház az 1938. évi 115-ös számú törvényerejű rendelet alapján, a tanintézmény 1947-es államosításig eltelt időszakban. Veress Emőd elmondta, hogy nincs tudomása erről, de szerinte nem is volt szükség ilyen tisztázásra, mivel mindenki számára világos volt, hogy a Református Székely Mikó Kollégium tulajdonosa nem maga a kollégium, hanem a református egyház.
„Nem sok jóra számítunk” – fogalmazott a tárgyalás után Ballai Zoltán, az EREK előadótanácsosa. Hozzátette: „Nem adjuk fel. Ha nem is adják vissza, építünk egy új elemit, és gimnáziumot mellé és felsőiskolát, és újra lesz Református Székely Mikó Kollégium.”
- 34231 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34233 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34233 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34235 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34236 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34236 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni